12/02/2012

2012. szeptember 6.

Kedves Naplóm!

Húúúúúú! Sosem hittem volna, hogy ennyire zsúfolt lesz a gimi... Az első napokban még reménykedtem, hogy legalább két naponta el tudom neked mesélni, hogy mik történtek, de nem! Már a második napon szintfelmérőket írtunk -oké, nem volt nehéz, de azért mégis csak nyár van még! Nagyon úgy érzem, hogy háromszor olyan nehéz lesz, mint az általános. De nem véletlenül hívják az egyik legjobb gimnáziumnak az SZTG-t. Büszke vagyok azért, amiért felvettek (remélem nem leszek olyan beképzelt ribanc, mint a felsőbb évesek, amiért ide járhatok, ettől nagyon tartok).
 De akkor kezdjük a legelején:
Első nap megkapta mindenki a tankönyveket, vagy egy mázsával könnyebb lettem, amikor itthon lepakoltam őket, és az osztályfőnökünk körbevezetett a suliban. Az osztályunk az első emeleten van, gyakorlatilag az iskola közepén, úgyhogy mindenhova tök gyorsan eljutunk. Szendry Terézről jövő hétre be lehet adni egy fogalmazást, hogy mi hogyan képzeljük el őt, le lehet írni egy tanórát vele (igen, jól gondolod, az osztályfőnököm magyart tanít). Elekes Hegla, ő is ebben a suliban tanult, ahogy a tanárok 99%-a. Nekem ez egy picit... bennfentes vagy nem is tudom hogyan kellene fogalmaznom... Már most annyi pletykát hallottam a tanárokról, hogy ki kivel kavart, melyik diákkal feküdt le, aztán dobta ki... egy-két olyan részletet is meghallottam, amire aztán tényleg nem voltam kíváncsi! A DÖK terme régen amolyan bordélyként üzemelt... Szünetben a diákoknak, órák alatt a tanároknak volt fenntartva... Hát nem tudom. Ha ez tényleg igaz, akkor két dolog van, amit megteszek, jobban mondva három:
  1. Egy férfi tanárom közelébe sem megyek!
  2. Amikor abba a terembe kéne bemennem, valami kifogást eszel ki, mert túl élénk a fantáziám.
  3. Iskolát váltok.
Persze, ez nem megoldás, mert máshol is előfordul, gondolod most, de arról nem tudok. Ó, édes tudatlanság, hogy én mennyire tudlak szeretni!
De hagyjuk is ezt a témát... nem nekem való! Már... érted, a pletykák érdekelnek, de nem az ilyenek.
Kellemesebb téma:
38-an vagyunk az osztályban, 19-19 arányban. És valljuk be, annyira nem is járnak rossz pasik közénk, ráadásul a koarasok, a focisták és a vívók is angolos osztályunkba kerültek. És hmmmm, az ofő azt mondta, hogy kilencedikben még nem bízik bennünk annyira, ezért ő szabja meg az ülés rendet. Persze ha már így adta a sors, akkor fiú-lány párba, szerinte azért, hogy jobban megismerjük egymást ,de mindenki tudja, hogy azért volt, hogy ne beszélgessünk a másikkal. Tipikus pedagógus.Mondjuk nincs miért panaszkodnom, mert Matyi ül mellettem -kosaras, nem is olyan rossz pasi-, mögöttem pedig Nati -mellette Dénes ül, ő focista, a rosszabb fajtából, de azért elviselhető.
Nagyon jó az osztályközösség, már most! Úgy érzem, hogy nagyon jó négy évnek nézünk elébe.
A tanárok már nem egészen így látják a dolgot. Szerintük nagyon hamar összekovácsolódtunk és túl fegyelmezetlenek vagyunk -véleményem szerint a tanár hibája is, ha nem tud fegyelmezni, nem csak a diáké.
A német tanárnál -Churcill a beceneve- például meg sem lehet nyikkani. (Nála írtam a szintfelmérőt, de szerencsére nem hozzá kerültem!) Már amikor meglátom, késztetést érzek, hogy haptákba vágjam magam, amikor meg elrikkantja magát... komolyan, mintha Auschwitz-i osztrák hangon üvöltene. Az alap hangja már sérti a fülem, nem még mikor felemeli a hangját! Még a főtéren is meghallják -egyszer le fogom tesztelni! :D
Akit én kaptam német tanárt... Komolyan mondom, mint aki búcsúba lőtte a nyelvvizsgáját. Jó, lehet túl komolyan veszem, mert a nagyapám német és perfektül beszélem a nyelvet, de az a nő nem tud beszélni! És a haladó csoportot tanítja, a haladót! Olyan tanár, aki haladóknak magyarázza a 'sein' ragozását, ne kapjon gimnáziumba munkát! Általánosban tök jól ellene a maga 160 centijével, még be is illene a diákok közé, de ne gondolja, hogy bárki is komolyan veszi. Csak azért maradtam a német nyelvnél, mert van egy-két nyelvtani rész, aminek jót tesz az ismétlés meg annyit nem járunk ki Németországba Opahoz, hogy szinten tartsam magam.
Na de az angol tanárom! Az igen! Ő tényleg gyerek. Nem rég kapott diplomát és tért vissza a suliba -született egy kislánya, nagyon aranyos mutatott róla képet is-, és ő vágja a nyelvet. Nem beszél tisztán, mert hol brit angolt, hol amerikait, hol ausztrált tanít, de legalább tuti megértjük majd amit mondanak nekünk. Őt kifejezetten szeretem!
Így vagyok még a töri-föci tanárommal, Máriával. Nem valami szép nő, a fia évfolyamtársunk, de ő legalább érdekes tart órát. Igaz, fegyelmezésben ő az, aki a sor végén van, de legalább érdekel, amiről beszél. Nem úgy az informatika tanárnál! Mondhatod, hogy túl kritikus vagyok, de a pasi szájában megalszik a tej, mire kinyög egy mondatot! Semmi újat nem tanulunk infón, úgyhogy nem hiszem, hogy érettségizem belőle, de majd még elválik. Első héten nem lehet mindenkit megítélni.
Most megyek is, megírom azt a fogalmazást, mégis legyen jó pontom, ha már ennyire hajtani kell magam!

Remélem hamar tudok írni! Szoríts!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése